Nagyon tetszett anno a Stealth Bound az ötletes animációk okán, így a most kijött pályacsomagnak is megörültem. Jellegéből adódóan újdonság nemigen van benne, de szerencsére a korábbi erényeiből sem vesztett, maradt az a nem túl nehéz és nem túl hosszú játék, ami volt.
Maradunk az egyszerűség vonalán, ma a barokossan rövid nevű Simple Squares: The Game about Squares lesz a napi betevő. Csupán a megfelelő színű négyzeteket kell eljuttatni a megfelelő színű pontokhoz néhány jól elhelyezett egérkattintással. Kifejezetten kellemes agytorna, de azért némi aláfestő zenét elbírt volna még.
Nincs túlbonyolítva sem az oO neve, sem a grafikája, sem a játékmenete. Mindezek ellenére nem egyszerű: egy fehér pöttyel kell fehér karikáról fehér karikára átugrálnunk egy jól időzített kattintással/leütéssel. Ami persze eleinte nem nagy trúváj, de ahogy haladunk előre, úgy nehezedik a pálya vagy különféle tüskékkel, vagy egyszerűen a körök méretével trükközve, így az ujjgyakorlatnak tűnő könnyed szórakozás gyorsan fordulhat szemétparaszt csakazértistovábbjutok küzdelembe.
Szerepelt korábban az első rész, most a harmadikra ugrunk: a mai penzum a Vex 3. Jellegét tekintve nem sokat változott: szemétparaszt ugrálás (cserébe sűrűn vannak a checkpointok), a menüben továbbra is meg lehet halni, amúgy pedig még mindig addiktív. Meg valamicskét javult a grafika is, de továbbra sem ez a játék erőssége - szerencsére nincs is rászorulva erre.
Nem egy agyonbonlyított darab a Bazooka Boy 2, de mégis szórakoztató: megyünk előre a pályákon, közben pedig lövünk mindenféle elemet (főleg az aranyszínűeket) és próbálunk nem meghalni. Egészen pörgős tud lenni, ugyanakkor helyenként alaposan oda is kell figyelni, hogy hova (nem) lépünk.
Péter küldte be nekünk a rövid nevű Robots Initiate Work Sequence linkjét, köszönjük neki. Adott egy bolygó, egy (esetleg több) robottal, némi kinyeretlen nyersanyaggal, meg pár célkitűzéssel, mint például legyen x darab robot, vagy építsünk fel ezt-azt. Nem nehéz kitalálni, nekünk ezt a folyamatot kell irányítanunk: energiát szerezni, nyersanyagot kitermelni, épületeket felhúzni, mindezt pedig időre, szóval nincs sok idő gondolkozni a 30 pálya egyikén se.
Mára két apró, de annál betegebb ökörség lesz a napi penzum. Az első a sorban a Soccer Physics, ami megteremtette az egygombos futball műfaját. Bizony, csupán a felfele gombot nyomogatjuk, a játékosok meg valami szerint pattognak, mint a hülye. Néha van némi csavar, mint például hogy a focistáknak nincs fejük, strandlabdával játsznaka és óriási kapura, a győztes pedig az lesz, aki előbb jut el öt gólig.
A második pedig a Flue, egy Nitrome-féle szemétparasztság. Igen, pontosan ekkora, illetve ki lehet nagyítani a szokásos méretűre, de akkor meg élvezhetetlenül pixeles. Amúgy a cél csupán az, hogy haladjunk előre, amíg és ahogy bírunk, az elemeken ugrálva, szóval nem valami korszkalkotó vasziszdasz, de a bélyegméretet tekintve mindenképp egyedi.
Tegnap tengeralattjáróval kalanodztunk a tengerfenéken, ma megszökni próbálunk egyből. Baresztől kaptuk a Nautilus Escape linkjét (köszi!), jellemzésül pedig csak annyit írt, hogy "pár perces szabadulós játék, helyes volt." Műfajét tekintve amúgy point'n'click, csodára pedig ne számítson senki, ám ha ezt fejben tartjuk, remek időtöltés egy kósza szünet erejéig.
Kockást papírt elő, térképrajzolásra fel! Najó, azért annyira nem bonyolultak a Hero in the Ocean 2 pályái, de azért lehet rajtuk keringeni, mire az ember megtalálja a kijáratot jelentő kincsesládát, hát még ha a csillagokat is össze akarja gyűjteni! Emellett mindenféle fűrészek, bombák, szörnyek és kapcsolók segítik avagy nehezítik az életünket, szóval egy jól összerakott játékkal állunk szemben.
A címben említett három paranccsal dolgozhatunk az Invert Selectionben azért, hogy végül a kívánt alakú terület maradjon kijelölve. Az elején ez nem tűnik akkora nagy trúvájnak, de az ötven pálya gondoskodik arról, hogy ne csupán egy ötperces kattintgatás legyen a játék.
Biztos én vagyok a béna, de már a második pályán sem tudtam túljutni a Paint Landben. Pedig igazán jó kis játékkal állunk szemben: a szokásos számbeli fölényen alapuló területfoglalás lett továbbgondolva azáltal, hogy eleinte egy fekete pacatenger üldöz minket (és egyben gyors cselekvésre is késztet), majd utána égből pottyant pacákkal kell megküzdeni a megfelelő számú kék paca túléléséért. Ugyanis a feladat nem csak annyi, hogy végigérjünk a pályán, de közben még szaporulatot is kell produkálni. Részemről mindenesetre megérdemel egy szemétparaszt taget.
Az Escape to Hell főhőse egy egyszemű lény, kit születésnapján szépen pórul járt a tortájával, így most egy börtönben kénytelen mindenféle melót elvállalnia, hogy visszajuthasson az övéi közé és bosszút álljon. Ebben segítségére hatalmas kalapácsa van, mellyel nagyokat tud odasújtani ellenfelére, valamint a különféle, a zsoldként kapott aranyakért vásárolható fejlesztések. Nem árt résen lenni, ha az ellenfél kiszimatolta jöttét, akkor vércseként veti rá magát...
A főnök minél messzebbre rugdalásánál aligha létezik szórakoztatóbb felüdülés munka közben. A My Dear Bosses pedig pontosan erről szól, a drágalátos főnökasszonyt kell hazaküldeni egy jól irányzott rúgással, egyenesen az ablakon át. A nagyobb megtett távért több pénzt kapunk, amiből természetesen mind saját magunkat, mind a főnököt upgradelhetjük, szóval el lehet vele ügyködni egy darabig.
Jóféle csapatos öldöklés a Raze 3. Persze az ilyen multiplayerben az igazi, humán társakkal és ellenfelek ellen, de flashjátékban be kell érni kevesebbel is. Ölünk, fejlesztünk, ölük, tovább fejlesztünk, és ha végeztünk a kampánnyal, még mindig ott a lehetőség csak úgy megvívni egy meccset a zombik, földönkívüliek és robotok ellen.
A point'n'click játékokhoz analfabéta vagyok (najó,a hároméveseknek szántakkal még talán megbírkózok), így aztán a The Deepest Sleepben sem jutottam messze. Addig viszont minimum kétszer rámtört a frász és borsózott a hátam - az első részből megismert megjelenés és kisérő zörejek mit sem változtak. Az biztos, hogy kisgyerekeknek lefekvés előtt nem ajánlott ezzel játszani, hacsak nem akarnak egész éjjel tágra nyílt szemekkel bámulni a sötétségbe.
Szörnyeket írtani jó dolog, lézerfegyverrel pláne, így a Cut the Monster 2-vel zárjuk a hetet, ami pontosan ezt a két dolgot tudja felmutatni. Persze vannak még küönféle tárgyak és kapcsolók, amik segítenek minket a cél elérésében, de ezzel nagyjából el is mondtam róla mindent. 28 pálya áll rendelkezésünkre, hogy elüssük vele a munkaidőt.
Nem tudom ki számolja, hogy hanyadik résznél jár már a Cover Orange sorozat, mindenesetre itt a legújabb, a Cover Orange Wild West, ami - minő meglepetés - vadnyugati környezetben játszódik. Az alapok és a célok maradtak ugyan azok, egyedül a pályák változtak, így 24 újabb helyszín vár arra, hogy megvédjük a rettegő narancsokat a gonosz felhőktől.
De tényleg, az eddigi öldöklős disztrojban vagy csak simán emberi lények voltunk, vagy valami gonosznak látszó tárggyal törtünk a világra. A Purrmageddonban viszont egy olyan cuki kiscicával írtjuk halomra a népet, amit legszívesebben hazavinnénk magunkhoz. Ráadásul jól eltalált mind a grafika, mind a zene, így a disztrojhívők ellehetnek vele egy darabig.
Remek körökre osztott akciójátékot kaptunk qpci fedőnevű munkakerülőnktől. A Renegades-ben egy egységet kell irányítanunk, ahol körönként megadott mozgáspontból gazdálkodva kell elvégezni a kitűzött feladatot. Ez lehet az ellenség eliminálása, egy adott hely elérése, vagy egy objektum megvédése is. Persze egységeinket fejlesztgethetjük is minden küldetés után, szóval mindenképp jó szórakozást ígér.
Igazából a Solarmax 2 szereplésének két oka van: a gyönyörűszép grafika és a hangulatos zene. Mert maga a műfaj nem új, és ez a játék sem hoz drámai változásokat a számháborús bolygófoglalásba (bár tény, hogy finomhanglódott a folyamat, például mi adhatjuk meg, hogy az egységek hány százalékát küldjük harcba, illetve a bolygó elfoglalása is több időt vesz igénybe, nem csak odamennek, és már lobog is a győzelmi zászló), de a kezdéskéjnt említett két összetevő miatt mindenképp érdemes egy próbát tenni vele.
Lövöldözzünk, mert az régen volt. Olyan meg egyáltalán nem, hogy egy banán legyen az, aki számunkra iránymutatást ad a My Friend Pedróban. Valami kísérletnek az alanyai lehettünk, ugyanis van egy olyan képességünk, hogy le tudja lassítani az időt, amit persze saját maga javára tud felhasználni. Ezen túl sajnos túl sokat nem mutat, szóval inkább az egynek megteszi tábort gyarapítja.
Lassan vége ennek az embertelen hőségnek (legalábbis egy időre), így már meg lehet kockáztatni némi agytornát is. Például a Project Alnilammal, ami egy nagyon szép, letisztult grafikájú logikai játék. A cél a zöld izé (golyó, henger, mikor mi) eljuttatása a zöld pontba. Nyilván ez leírva egyszerűbb mint végrehajtva, de ha az ember ráérez a játékra, akkor az első tizenpár pálya nem jelenthet megoldhatatlan problémát.
Gombgézától érkezett a Celsium linkje, amit természetesen nagyon köszönünk. Egy szokásos ugrálós ügyességi játékról van szó, ezúttal egy jégkockaként próbálunk megszökni a fridzsider fogságából. A jobbra-balra-ugrás szentháromságon kívül még a hőforrások, illetve kondenzátorok segítenek nekünk ebben, segítségükkel halmazállapotot válthatunk, ezzel könnyítve meg életünket. Kellemes iparosmunka, pont annyit ad, amennyit elvár tőle az ember, se többet, se kevesebbet.
Egészen érdekes keverék a Dangerous Adeventure: a puzzle játékok és az RPG-k sajátos elegye. Adva vagyon öt hős, akik hosszú útra indulnak álmaik beteljesítéséért. A harcokban nekünk az azonos színű elemekből kell a minél nagyobb kombókra kattintanunk, azokra a színekre koncentrálva, amely hőseinkkel támadást akarunk intézni az ellenség ellen. A sikeresen megvívott kalandok után persze fejleszthetjük kalandorainkat, plusz hasznos extrákat is beszerezhetünk, szóval aki el akar mélyedni benne, annak kiadós munakkerülésre van lehetősége.
A flashjátékok valaha volt legcukibb madarának kell segítenünk az Up in the Sky-ban, hogy feljusson élete szerelméhez, 1000 méter magasra. Közben el kell kerülnünk a különféle, minket lassító óriási dögöket, meg felszedhetünk érméket, amiért némi extra energiát meg pénzt kapunk. A pénzből meg fejleszthetjük madarunk képességeit. Volt már ilyen játék legalább egy tucat, ez azonban a jobbak közül való mind a grafikát, mind a zenét tekintve.
Utolsó kommentek