Ma nem mérünk kivédhetetlen csapást a GDP-re. A Raptus igazából nem játék, inkább kicsit interaktív mozi, klikkelésen kívül talán egyszer kell benne csinálni mást. Engem elsőre a zenéje ragadott meg, ahogy a villámfények alatt brutál jó gitárakkordok szóltak. Aztán érdekelni kezdett a történet is, és bár a vége (mindkét fajta) nekem személy szerint csalódás, valójában azt a tíz percet (pontosabban 564 másodpercet, kiírja a végén, hogy mennyit szántunk rá) nekem teljesen megérte. Elgondolkodtató, pixeles, sötét, és még csak nem is boldog a vég. Kávészünetre megfelelő.