András mindössze ennyi szöveget mellékelt, mikor beküldte nekünk az Asphyx linkjét: "Az első játék, ami miatt zuhanáskor hirtelen nagy levegőt veszek. :)". Ebből az egyszeri, gyanútlan munkakerülő nem gondol semmi rosszra. Nekem mindössze tíz percbe telt, hogy teljesen kifulladjak, és még most is, hogy már képet lőttem, szerkesztettem, érzem, hogy időnként erőteljesebben kell levegőt vennem. Konkrétan majd megfulladtam, na. Nem kicsit szuggerálós a játék eleje, pont azért, hogy igyekezzünk betartani egy, csak egyetlen egy szabályt: amíg a minket jelképező figura a játékban víz alatt van, igazából sem szabad lélegezni. Eleinte csak apróbb pocsolyácskák vannak, meg vízleeresztő csapok, szóval altat rendesen. Aztán az egyik képernyőn hirtelen elkezdett emelkedni a víz, de úgy ám, hogy felfelé három képernyőnyit meg sem állt. És a figura - hozzám hasonlóan - nem tud lebegni, ha nincs szilárd talaj a lába alatt, nem megy feljebb, csak amennyit ugrani tud. Ergo keresgélni kell, de amíg fulladozva víz alatt vagyunk, a látótér is erősen beszűkül, ráadásul bizonyos padlóelemek azonnal leomlanak a lábunk alatt. Gonosz, nagyon gonosz játék ez. Kicsit még szuszogok, aztán megpróbálom újra, hátha megtalálom a gombot, ami ezt az árvizet levezetheti. Aki rájön, mondja el nekem, mit kell elérni, van-e végső cél.