Ha egy játéknak szerepelt az első része, akkor - már csak kötelesség-tudatból is - a többi részt is posztolni szoktuk. Így járt a Myosotis is, megjelent a második része. Mivel az előző olyan kurtán-furcsán ért véget, én bizony nagy izgalommal vágtam neki a folytatásnak, hátha abból kiderül valami. Hát nem. Újabb, eléggé könnyű fejtörők (na jó, a viccet én nem értettem, de a nálam frissebb angoltudásúak biztos elsőre levágják, és morzézni sem tudok, de google a barátom, morzeábécét gyorsan találtam a neten), és megint csak a kérdés a végén: hová fognak kilyukadni, hány része lesz még? A zene viszont továbbra is nagyon bejövős, és tulajdonképpen azt a tíz percet ennél haszontalanabbul is eltölthettem volna. Szóval aki épp nem egy medencében ül nyakig, az merüljön el még egyszer a játék utolérhetetlen hangulatában, még ha az agyát nem is dolgoztatják meg - ami ilyen melegben talán nem is baj.
[alternatív link]