A ma bemutatott játék igazán hűsítő lehet ezen a forró - fülledt nyári napon, ugyanis az alábbi linkre kattintva azonnal a jégkorszakban találjuk magunkat. Bár hűsítő a levegő, hamar rá kell jönnünk arra, hogy eme zord vidéken bizony az éhezés vár ránk, úgyhogy nagyon gyorsan ki kell találni valami élelemforrást.
Főhőseink (akik az életben maradásért küzdenek) elvileg a jégkorszakból Manfréd a mamut és a motkány. A többiek valószínűleg már átadták testüket a jég konzerváló kémiájának, hogy az utókor egyben kiolvaszthassa őket és kiállíthassa a múzeumaiban.
Főhőseink gyakorlatilag azonban egy bundás törpeelefánt és egy vagy több macska. A történet szerint Elfi És Cicmicék együtt indulnak útnak, hogy makkot szerezzenek. Azonban a természet erői a megmaradt makkokat nagyon furmányosan elrejtette, így csak némi logikázással lehet megkaparintani azokat. Az adott helyszínen Elfi náthás, és csúszós ormányába felszívja Cicmicet, és mint egy gőzágyú kilövi azt. A célzás elég easyre sikerült mivel pontosan meg lehet határozni Cicmic röppályájának ívét, erősségét, becsapódási pontját. Cserébe mindenféle csapóajtók, portálok, trambulinok, törékeny jéglapok, halálos jégcseppek, stb. nehezítik vagy könnyítik utunkat, melyen átverekedve Cicmic felfalja a makkot. Vagy zsebre vágja. (A küldetések java részében Cicmic soha többet nem találkozik újra Elfivel, maximum egy következő fejezetben, így zsákmányát sosem tudja megosztani. Mondhatni, Elfi mindig pofára esik, de aztán a következő küldetésben újra naivan szolgálatba áll.)
Nekem nem sikerült eljutnom a 20. küldetésig, de remélem, úgy ér véget, hogy Elfinek is leesik valami finomság, mielőtt végelgyengülésben összecsuklana.
A játék 52 percre foglalt le.
Előnye: a szép grafika, a könnyű célzás, a frappáns csapdák.
Hátránya: hogy nem túl jó másolat a mesefigurákról, a fejleszthetetlenség (vagy valami, amivel lehet egy picit pepecselni az időt két küldi között).
Utolsó kommentek