A horrorfilmek általában leragadnak ott, hogy a csinos középiskolás lányok nagyokat sikkantva rohannak fel az emeletre (a biztos halálba), miközben társaik földi maradványait kerülgetik. Ezek inkább komikusak, mint félelmetesek (próbálta már valaki, hogy Benny Hillt hallgat közben?).
A The House (első és második rész) a kommersz horrorfilmekhez nem hasonlítható, zseniális hangulattal rendelkezik. A sztori itt sem igazán erős, mi több, játéknak is nehezen nevezhető a pár kattintással végignézhető "interaktív film", viszont a kétszer öt-tíz perces élmény végett mindenképp itt a helye a blogon.
Figyelem: villog, ugrál, hangoskodik - aki érzékeny az ilyesmire, hagyja ki!
Utolsó kommentek