A szél köztudottan játékos. És ha játékos, akkor szeret hógolyózni is, ugye? Az egy gond vele, hogy kicsit nagyobb léptékben játszik, mint mi, emberek. Az Effing Hail megmutatja nekünk, milyen is az, amikor a szél ilyen bohóságra adja a felét. Természetesen mi alakítjuk a szelet és a hógolyó gyúrását kezek hiányában a légkörre bízzuk. Elkapunk egy hópelyhet és ügyesen vagy fellőjük a sztratoszférába, vagy egyensúlyozunk vele addig, míg gigantikus méretűre nem hízik, aztán rábízzuk a gravitációra. Mondani sem kell; kő kövön nem marad, és ez is lenne a cél. A "meggyúrt" hógolyókkal le kell rombolnunk mindent, ami alant található. Házakat, felhőkarcolókat. Amint egy pályát megtakarítottunk, jöhet a következő, ami egyre bonyolultabb, hiszen később embereket, légballonokat, sőt, műholdakat is le kell szednünk. A dolgot nehezíti, hogy korlátozott idő áll a rendelkezésünkre, hogy egy-egy területtel végezzünk. Nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. Az emberkéket lemészárolni nem is olyan kis kihívás, nem beszélve a meteorológiai léggömbökről.
[alternatív link]