Szerkesztőtársaim (a fiúk) annyira rendesek és udvariasak, hogy kedvesen megengedték, én írjam az első facebook-os posztot. Szerintem abban reménykednek, hogy velem kicsit kíméletesebbek lesztek. Folytatás hajtás után, hogy a fele csapatot minél kevésbé zavarjuk meg, akit nem érdekelnek az ilyen játékok, kérem, ne kattintson.
Az a legnagyobb bajom a neten fellelhető hidden object típusú játékokkal, hogy zömében masszívan fizetősek, épp csak egy kis ízelítőt engednek magukból, majd gyorsan az orrom alá tolják, hogy gyenge húsz dollárért keresgélő-paradicsomot kaphatok, egyébként meg orrom tőle fokhagymás. Ezért is örültem meg, mikor megjelentek a facebook-on az ilyen játékok, és sorra ki is próbáltam őket - persze kamu reg-gel, mert az ingyenesség fejében általában nagyon agresszívek, szinte minden adatom kell nekik. Számomra ezek közül valamiért a Gardens of Time lett a nyerő, talán a kellemes viktoriánus hangulat, talán az unásig ismételt misztikus-utazós helyett az időgépes kerettörténet miatt. Alapvetően tárgyakat kell keresnünk, de a játék során számos más küldetést is végre kell hajtani, kollekciókat gyűjteni, megfelelő darabszámú csillagot elérni, stb. A pontozásnál nem csak a gyorsaság számít (vagyis hogy a képpel mennyi időt töltöttünk el), hanem az adott időn belül megtalált tárgyak száma (azaz a sorozat-találat), illetve az is, hogy hányszor használjuk a segítségeket. A csillagok megadott pontszám elérésére jelennek meg, azaz mindig sokszor le kell játszanunk a pályákat, hogy az akár többmilliós határokat elérhessük, de ha gyorsabbak és ügyesebbek vagyunk, akkor ötszázezresével, ha lassabbak, százezresével haladunk előre. A játék ügyel a mentális és fizikális egészségünkre, egyszerre hatvan egység energiát kapunk, ami hat keresgélős játékra elég, vagyis nem kell attól tartani, hogy egész éjjel gúvadt szemmel fogunk virrasztani.
Amitől a cucc közösségi lesz, az a kert-része a dolognak. Építkeznünk kell, amiért megbecsülést kaphatunk - ez a pontszám aktiválja az újabb és újabb keresgélős helyszíneket. Bizonyos megépítendő épületeket, illetve az épületek fejlesztéseit csak a szomszédaink segítségével tudjunk tető alá hozni, vagy persze fizethetünk érte, mint a katonatiszt. Itt is igaz az, hogy aki gyorsan akar haladni, annak pénzért minden kapható, nekem viszont alapelvem, hogy flashjátékra nem költök, úgyhogy marad a néhány ismerős zaklatása, cserébe viszontsegítség hasonló típusú játékokhoz :-). Átmehetünk a szomszédokhoz is, ott ha rálelünk a segítséget váró figurákra, akkor egy percben tojásokat keresgélhetünk tapasztalati pontokért cserébe.
Összegezve: remek különbségkereső, tűrhető mennyiségű olyan feladat, amihez feltétlenül kell egy-két (három) szomszéd, kellemes zene, szép grafika.
Bár ez a játék nem annyira összehasonlítós, ám az egyes képek-helyszínek maximális pontszámai megjeleníthetőek és összehasonlíthatóak. Ha szeretnéd megméretni magad, vagy csak egy készséges szomszédra vágysz, keresd Közveszélyes Munkakerülőt. Innentől két hétig engem rejt a népszerű bomberman-es figura, az ő falán fogok egy-egy jobban sikerült eredményt posztolni, és persze a velem játszókkal tapasztalatokat cserélni.
Utolsó kommentek