Szeretem, ha egy játékban a főhős fejlődésen megy át (és itt nem a tápolásra gondolok). Igaz, ilyet eddig csak olyan remekművekben tapasztaltam, mint a The Longest Journey, ami nem is mai, nem is flash. Ehhez képest a minimálgrafikás, ugrándozós PixEvo - The Fountain olyan evolúciót mutat fel, hogy szemem-szám elállt. Kezdetben vala egy kicsi képpont, ami még csak lépni se, csak picikét ugrálni tud. De minél több pici pixelt szedeget össze, annál nagyobb, hatalmasabb, erősebb lénnyé válik. Csak azért nem kap ötöst, mert részint a zenéje már fájt (javaslom az M gomb használatát), részint meg amikor 64-ből 63 kicsi pixel megvan, és már ezredjére járom körbe a terepet, hogy hol rejtőzhet az utolsó, az azért nem kicsit gyilkos. Ja, és nincs mentés. Bár nem hosszú, de akinek nincs rá 15 perce, az bele se kezdjen.