Közveszélyes Munkakerülő

Faltól-falig. Így tud közlekedni a Maze Eye egyszemű pacaállatkája, akinek feladata kitalálni a labirintusból. 21 pályán tornáztathatjuk meg az agyunkat kikapcsolódásképp.

Egy érmét elhelyezni a megadott helyen úgy, hogy legalább két másikhoz hozzáérjen. Ennyi a Coins lényege. Egyszerűnek tűnik, mi? Na, hát maximum az elején az. A későbbi szinteken már komolyabb agytornát is igényelhet, szerencsére a kellemes grafika és a hangulatos zene megkönnyíti a koncentrálást.

Kifejezetten üdítő darab a Bond Beaker 2.0, ugyanis nem csak szórakoztat, hanem tanít is. A kaliforniai Irvine Egyetem közreműködésével elkészített játék ugyanis a kémia alapjaiba vezet be minket. A cél minden pályán a végét jelző csillag elérése, ám mi magunk fejlődünk: eleinte protonként próbálkozunk, később már a molekulaszintet is elérjük, eközben pedig azt is megtapasztalhatjuk, hogy hogy viselkedünk mi és a környezetünk.

Egy klikk, egy ugrás, egy láda, egy létra. A Tower of Destiny-t nagyjából ennyivel össze lehet foglalni. Persze azért némileg bővebb, tartalmazza a kötelező ellenségeket, illetve egyéb, halált okozó akadályokat is. Mindenesetre az egy darab gomb nyomogatása nem túl megterhelő ezen az álmos hétfő reggelen.

A medve fél az árnyékától (legalábbis február tájékán mindenképp). A The Case os Scary Shadows medvéje különösen. Ennek oka azonban nem a cudar tél véget nem érése, hanem a találkozó végleges mivolta: ha az árnyék utoléri a medvét (akit amúgy üldöz, tehát nem alaptalan a paranoia), vége a játéknak. Nos, ilyen környezetben kell minél több makkot összeszedni a pályán. Nálam villámgyorsan kiérdemelte a szemétparaszt taget.

Csupán erre lesz szükségünk az Another Pretentious Game-ben: egy precízen megalkotott kezdő mozdulatra. Az önnálló életre kelt tollvonás-szerű valami innentől kezdve ezt ismételgetve csúszik keresztül a pályán, a cél pedig a lilás színű körök érintése, illetve a szürkék elkerülése. Piros pont a kifejezetten kellemes aláfestő zenéért.

Ugrálós játék amiben nem kell ugrani? Első hallásra teljes őrültségnek hangzik, pedig a Jumphobia ilyen. Egészen pontosan nem mi ugrunk, hanem emberünk magától elrugaszkodik, ha valaminek a széléhez ér. No persze ettől még nem arról szól, hogy őrülten rohanunk végig, úgy inkább előbb, mint utóbb a tüskékben végezzük. Akinek pedig túl könnyűnek találtatott a játék, a pályaszerkesztőben kreálhat neki tetszőt.

Kellemes scroolozós lövöldözős játék a Bullet Hell Adventure. A névnek megfelelően temérdek mennyiségű töltény elhasználásával kell a ránk rontü ellenfelet elpusztítani ahhoz, hogy a földönkívüliek által elrabolt kedvesünket visszaszerezzük. Szokás szerint menet közben pénzt gyűjthetünk, melyekből pedig különféle képességeinket fejleszthetjük.

Ha mindenki túl van már a húsvéti süti- és sonkakómán, akkor süssünk valamit! A Papa's Bakeria a sorozat legújabb darabja, felépítését tekintve nagyban hasonlít az elődjeire. Aki esetleg még sosem találkozott volna vele, íme a játékmenet: felvesszük a rendelést, majd ennek megfelelően elkészítjük a sütemény alapját, a tölteléket, a díszítést, majd kiadjuk és várjuk a borravalót. Kicsit talán már unalmas, de arra azért jó, hogy ne ugyan azt a részt játszuk újra és újra.

Véget ért a tél, véget ér a narancs klasszikus szezonja is lassan, ám a flashjátékok évszakfüggetlenek. Így remekül szórakozhatunk a Cover Orange Journey Space-szel is. Ezúttal is narancsokat kell megvédeni, ám most űrbéli környezetben. A felhasználható eszközöket ezúttal is a ledobható elemek jelentik, de a fel-fel bukkanó lézersugarakat és egyéb beépített elemeket is érdemes (sőt, szükséges) használni.

A RePixel már szerepelt a blogon, most pedig megjött a folytatás, a Repixel Animals. Rém meglepő módon állatokat kell kitalálni az egyre több pixelből, újdonság azonban, hogy a 20 képre összesen 10000 pixelünk van. Elsőre kényelmesnek tűnik, de egy-egy rossz válasz és az azért járó 1000 pixeles levonás gyorsan nehéz helyzetbe hozhat minket.

Mi sem egyszerűbb annál, minthogy a két kezünkkel lenyomjunk egy-egy billentyűt a klaviatúra két oldalán. Gondolná az egyszer munkakerülő, ám a Button Bettingben csavartak kettőt a dolgon: egyrészt rettentően kevés idő áll rendelkezésre egyes feladatok végrehajtásához, másrészt pedig egy virtuális bárd lebeg kezeink felett - ha hibázunk, le is sújt rögtön.

Valószínűleg egy éhes Mario rajongó készítette a Dungeons and Donuts 2-t. A sztori ugyanis kísérteties hasonlóságot mutat a világ kedvenc vízvezetékszerelőjének történetével, csupán a főhös egy fánk, aki Fánknét próbálja megtalálni. Teszi mindezt 15 szinten keresztül, a munkakerülni vágyók legnagyobb örömére.

Oké, a Whack Your Boss: Superhero Style elborultsági foka eléggé magas. Adva vagyon a szoba, meg egy ordibáló főnök. Nekünk pedig tizenhárom különféle, szuperhősös ihletésű módon el kell őt tüntetnünk onnan. Gyengébb idegzetűek azért ne próbálják ki.

A Deep Sea Mahjong a halas külsőségek ellenére csupán egy sima mahjong. Azonban ennek ellenére nem rossz játék, a 100 pálya mindenképp tartogat kihívást a műfaj szerelmeseinek.

Egy születésnap, egy rejtélyes ajándék és egy váratlan vendég. Ebből tevődik össze a Cube Escape Birthday, ami a sorozattól már megszokott színvonalat és minőséget hozza, ezzel a hetedik résszel pedig egy újabb lépéssel közelebb kerülünk a teljes sztori kibontásához.

Az utóbbi időben eléggé felkapott lett a zavarodott Travolta mém, naná, hogy flashjáték lett belőle! A Confused Travolta Clickerben nem más a feladatunk, mint főhősünk szeme nem láttára végrehajtani különféle feladatokat, például egy lakás kirámolása vagy cicinyomkodás. Eléggé pihent darab, ennek megfelelően a grafikai megoldások nem túl acélosak, viszont a poénfaktora egész magas.

Összeadás, kivonás. A Sum Linksben eme két művelettel kell a kívánt számokat előállítani a pálán elhelyezett, különböző előjelű értékekből. Egyszerű, de szórakoztató darab.

Még hogy a pingvinek nem tudnak repülni! Kedvenc madarunk már harmadszorra bizonyítja be ennek ellenkezőjét a Learn to Fly 3-ban. Ezúttal a Holdra kell őt eljutttani a szokásos próbálozós-fejlesztgetős játékmenettel.

Viszonylag régen futottam már bele ehhez hasonló játékba, így megörültem, mikor szembejött a Super Squad. Sávokra osztva ömlik ránk az ellenség, mi pedig katonáink ügyes variálásával tudjuk elintézni őket - na meg persze a bónuszok és felesztési lehetőségke ügyes kiaknázásáva. Kell ennél több hétfőre?

Minden bizonnyal a flashjátékok történetének egyik legcukibb malackája a The Big Pig Game főhőse. Céljával mindannyian csak egyetérteni tudunk: fellelni a terjengő palacsintaillat forrását. Ehhez 42 pályán keresztül kell őt átsegítenünk az akadályokon, megfelelő sorrendben felszedve minden elemet. Kellemes és kiadós szórakozást ígér.

Ehhez tényleg nem kell már kommentár, csupán a rend kedvéért: a Monkey Go Happy Hearts-ben mind a húsz pályán három szívecskét kell megkeresni.

Rombolással zártunk, rombolással kezdünk. A Building Demolisher 2-ben (meglepő módon) épületeket kell porig zúzni, az üvegfalaktól kezdve a porcelán fürdőkádig. Ebben korlázotott számú és fajtájú romboló golyó lesz a segítségünkre. Ez sem korszakalkotó darab, de egynek azért megteszi.

Ha egy kardfoú tigris kiszabadul, a mészárlás elől nincs menekvés. Egy ilyen állat bőrébe bújva pusztíthatunk a Smilodon Rampage-ban, mely egyszerű, színtiszta disztroj. Tökéletes levezetés így péntekre.

Ismét egy Cookie Clicker. Ezúttal épp más néven (Blacksmith Lab) és más köntösben. Aki nem szereti a végtelen kattintós, bányász játékokat, annak a mai ajánlat nem lesz túl kecsegtető. A többiek viszont olvassanak tovább nyugodtan és játszanak egy jót. 
Bevallom én nagyon csípem ezt a kategóriát. Tökéletesen játszható munka mellett, hiszen napi pár menedzseléstől eltekintve alig köti le figyelmünket. Természetesen ehhez is kell hangulat. Leginkább a semmilyen. Mivel mostanság ki sem látok a munkából, így ez pont remek kikapcsolódást nyújt. Amolyan " nem kell csinálnom semmit, de néhány percre mégis azt hiszem, hogy játszok" érzést kelt bennem. 
A narráció engem idegesített. Egyébként a hangok jók. Hajrá kovácsok!