Ebben a remek időben nem nagyon van más, mint hogy az ember elővesz valami jó kis játékot, és hosszú-hosszú időre elfoglalja magát, legalább addig, míg el nem jön az olvadás. Ehhez nyújt jó alapot a kimondhatatlan nevű SCGMD negyedik része. Jó sokat kellett rá várni, a hihetetlenül addiktív második és az irgalmatlanul nehéz harmadik rész után a negyedik mintha valamiféle összegzése akarna lenni az első kettőnek. Van benne egy csomó aranyos ötlet, millió acsi, szörfölős animáció (amit viszont játék közben nem igazán van idő figyelgetni), amatőr szinten viszonylag könnyen lejátszható zenék (a pro azért már sokkal fogósabb), szóval minden, mi szem-szájnak ingere. A kérdés csak az, hogy amikor a hasonló konzolos játékoknak is leáldozott, egy flash verzió mennyire lehet életképes. Persze, aki szereti a műfajt, az ezzel is sok hosszú órát el tud tölteni. A zenék nekem annyira nem jönnek be, de ez már az ízlések és pofonok világa...
[alternatív link]